Őr földrajzi elhelyezkedése

Őr az Északkelet-Nyírségben, Nyíregyházától mintegy 44 km távolságra található település.
Jól megközelítheto a 49-es úton, a legközelebbi vasútállomás a szomszédos Vaján, a Nyíregyháza - Vásárosnamény vasútvonalon található.
A település lakosainak száma: 1431 fő.
Nemek szerinti megoszlása: férfi 691 fő, nő 740 fő.
Kor szerinti megoszlása: 0-18 éves korú 357 fő, 18-60 év közötti 833 fő, 60 éven felüli 241 fő.
A kisebbség aránya a lakosság  8 % át alkotja, elsősorban romák. A lakosság a mezőgazdaságból él,  főleg szántóföldi növény termesztésből. Korábban az almatermelés volt a jellemző, de még ma is jelentős, meghatározó szerepet játszik a meggy termelés, de többen foglalkoznak uborka , paradicsom termesztéssel is.

Éghajlata mérsékelten meleg, közel a mérsékelten hűvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 1950, a középhőmérséklet 9,5 - 9,7 0C, a csapadék 610-630 mm. Az uralkodó szélirány az É-i, de jelentős a DNY-i és a DK-i aránya is. A település mellett található a 156 m magas, ún. Piros-hegy. Erdőtársulásaira akác - melyet előszeretettel látogatnak az ország minden részéből érkező méhészek, - nemes nyárak jellemzoek, elvétve találkozhatunk fenyőtársulásokkal is. Sűrűbben előforduló lágyszárú faj a tőzegeper és a borzas imola. Talaja futó homok, kovárványos barna erdőtalaj és réti talajok.

Őr története

Őr az egykori gyepűőrök települése, tehát igen korai lehet.
A község nevével 1221-ben találkoztunk először: Euru, de települése korábbi, a X. századra tehető. Régi magyar településnév. A honfoglalás után megszervezett határvédelmi rendszer, a gyepű emléke maradt fenn a község nevében. Egykori lakói a gyepűvédők egyik csoportjához, az őrökhöz tartoztak, akiknek az volt a feladata, hogy kikémleljék az ellenség hadmozdulatait, s hírt adjanak róluk. A támadás feltartóztatása a lövőkre hárult (rájuk utalnak a Lövő falunevek). A község mai lakóinak egy része úgy tudja, hogy a falut az Őri család telepítette, nevét is e családról kapta.

  
Rákóczi  utca látképe   

Őr első ismert tulajdonosa a Dersi család (1272-90). A XIV. század elején kisnemesi birtokosai voltak. A XIV. században Őrtelek (Ewrteluky) néven fordult elő, s itt a -telek utótag bizonyára romló, pusztuló állapotára utal. 1416-ban Zsigmond király Ónodi Czudar Benedeknek adományozta. Nem sokáig maradhatott a kezén, mert a XVI. Századtól a kisnemesi Őry és az azzal rokonságban álló Komoróczy családbeliek birtokában volt. A falu részben Szabolcs, részben Szatmár megyéhez tartozott. A XVII. Század birtokosai közt az Őryekkel rokon családokat találjuk, akik feleségük révén váltak itt birtokosokká. A XVIII. Században földesurai Vay László és Komoróczy László voltak. A jobbágyfelszabadítás táján 712 lakos élt itt; földesurai a Vay, a Kölcsey, a Komoróczy és a Patay családok.     Határban volt a középkorban az Erdő birtok, mely valószínűleg Hodász határába olvadhatott be. A másik középkori, aligha falu, csupán birtok: Jubánfölde, még 1419-ben is szerepelt. A falu határában középkori eredetű helynév - ma is él - Sige vagy Sigetelke. Névadója Tomaj fia Sige ispán, aki 1282-ben IV. Lászlótól a mérgesd nevű földet kapta.     A község az 1860-as években közigazgatásilag a nyírbátori felső, a XX. Század elején a Nyírbátori, az 1920-as évektől a Nyírbaktai, 1945-től a Baktalórántházi, 1971-től a Mátészalkai járáshoz tartozott. Jelenleg Mátészalka városkörnyékének része. Az 1920-as évektől a Vajai körjegyzőség része, az 1940-es évektől önálló nagyközség. 1970-től nagyközségi közös tanács társközsége, tanácsának székhelye Vaja, társközsége volt még Rohod, majd az 1980-as évektől Nyírparasznya is a társközsége lett. Őr község  jelenleg önálló.

Községháza